Folytatom az EÁK tudósítását.

A problémák megfogalmazása után online kapcsolták Svédországot és Írországot. Méghogy az EU nem használ modern kommunikációs technológiákat! Az egyes állampolgári fórumok Skype-on kapcsolódtak egymáshoz.

Kicsit szaggatott a kép, kicsit késett a hang, de ettől függetlenül üdítő volt látni, hogy máshol is lelkesen dolgoznak az EU jövőjén... a magyarok. Akárhová is kapcsoltunk, mindenhol volt egy magyar, aki saját nyelvünkön köszöntött bennünket. Mondja csak még valaki, hogy nem vagyunk világnemzet!

A kapcsolódás lényege az volt, hogy a résztvevők bemutassák, mit gondolnak a másik társaság országáról. Svédeknek mutattunk Abbát, svéd csavart, szociális hálót, szaunát, de érdekes módon az IKEA senkinek nem ugrott be... Az íreknek prezentáltuk a lóherétől kezdve, a birkákon át, egészen a fjordokig (???) szárnyaló prekoncepcióinkat.

Az ugyan nem derült ki, hogy ez az egész (kétségtelenül mókás) intermezzo hogyan segítette az állampolgári konzultáció eredményességét, az biztos, hogy a résztvevők felébredtek az ebéd utáni kajakómából.

Magyarországra nézve semmi meglepő nem volt: gulyás, parlament, ló, Bazilika, stb. sokásos sztereotípiák. Bár az is lehet, hogy csak a közösségben fejüket felütött magyarok fogták vissza a jelen levőket attól, hogy a "forgóajtós" hasonlatot is felvázolják nyugati barátaink. Tudjuk, ugye? Az ősi monás szerint ma már nem csak a magyarok nyilaitól kell óvakodni, hanem a velük való üzleteléstől is, hiszen, ha egy magyar utánad is megy be a forgóajtól, az biztos, hogy előtted jön ki...

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.