Illetve ők miről beszélnek? Olvasom, hogy az „Az Európai Parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottsága február 11-én, 32 támogató és 10 ellenszavazat ellenében fogadta el az online fogadások egységéről szóló jelentést.”

Hogy el ne aludjak, ugrik a szemem és mit látok: hirdetést, tartalom generáltat a Google-től. 

Amint az látható egy online póker, meg egy online stratégiai játékét. Akkor most milyen szabályozásról is beszélünk? (Különösen a tagállami szintű – annak a mikéntje izgat, de nagyon.)

Kirabolták az EP brüsszeli épületén belül található bankfiókot!

Na ehhez aztán igazán szemtelennek, agyafúrtnak, vagy éppen nagyon hülyének kell lenni!

Az EP-be bejutni nem olyan egyszerű, hiszen a rendszeres dolgozóknak belépőkártyájuk van, plusz ellenőrzik őket, a látogatókat meg lefotózzák, felveszik az adataikat és szintén ellenőrzik. Szerintem egyetlen dolog történhetett: valaki elvesztette a belépőkártyáját, és a nem annyira becsületes megtaláló szélsebesen (még mielőtt letiltják) kitervelte és végrehajtotta a rablást. Persze lehet, hogy valaki felvetette magát a személyzetbe, hogy aztán bankot raboljon, de ez elég abszurd és bonyolult lenne.

Bár nem szeretnék felcsapni sem Ms Marple-nek, sem Poirot-nak, és a legkevésbbé sem vonzanak az öreg autók és a ballonkabát, mégis úgy vélem, hogy a mi kis pimasz rablónk így akart borsot törni az EP, vagy az EU orra alá. Kicsit felrázni a kényelmes székekben ülő képviselőket.

Vagy csak egy ügyes kampányfogásról lenne szó, hogy felhívják a figyelmet az intézményre a júniusi EP-választások előtt???

Persze a betörés nem maradhat kémregény nélkül: "A támadásra egy nappal azután került sor, hogy kiszivárgott, A Bizottság vezetői rövid figyelmeztetést köröztettek az alkalmazottak között arról, hogy „napról napra nagyobb a kémkedés veszélye”. Az újságírók, a lobbisták és a gyakornokok jó álcát biztosítanak a kémtevékenységre, olvasható a figyelmeztetésben." - írja az EurActiv.hu

Már eleve az is abszurd, hogy egy ilyen belső biztonsági üzenet eljut a sajtóba. Túl sokan dolgoznak ezekben az intézményekben, akik felelősség nélkül bármit ki tudnak szivárogtatni.

A hivatalos közlemények, és nyílvásos megnyilatkozások mindig halálra dícsérik a cseheket, hogymilyen jó kis EU elnökséget hoztak össze. Valahogy nekem ez nem megy a fejembe.

A francia elnökség végén az EU visszhangzott azoktól a kétségektől, hogy a cseh elnökség nincs eléggé felkészülve arra, hogy élére álljon a blokknak. Mégis, január elseje óta akárkit kérdezek, akármilyen nyilatkozatot olvasok, mindenki el van ájulva tőlük. Én nem annyira.

Általában azt hallom, hogy a csehek "kicsit gyengén indítottak" az izraeli-palesztik konfliktusban, de a gázvitában már "átvették a vezetést" a közel-keleten aktív trojkától.

Ezt mondja Fóris György is, aki egyébként a nagyon becsülendő Bruxinfó szakértője és főszerkesztője. Hiába Fóris évtizedes patinája, ebben az esetben én mégis úgy gondolom, hogy a csehek bizony csak futnak Európa után. A Bruxinfós kolléga valószínüleg a csehek meghívására válaszolt a dícséret gesztusával, miközben jót röhögött a markába, és megtartotta magának az igazi véleményét.

Szóval a csehek futnak Európa után...

A gázai konfliktust nem kell magyarázni, ezzel sokan egyetértenek. Szegény Topolánek mire feleszmélt, két nemzetközi válság volt a nyakában, miközben ő még csak a kemence-meleg elnökségi stratégiát magolta az irodájában.

Sarkozy ugyanebben a szituációban már fél hátsóval a moszkvai gépen volt (gondolok itt a grúz konfliktusra természetesen), míg Topolánek a külügyminisztert (Karel Schwarzenberg) ugrasztotta. Őt a közel-keleti körúton megtámogatta a trojka másik két tagja, Benita Ferrero-Waldner külügyi biztos és Javier Solana kül- és biztonságpolitikai főképviselő. Plusz -hogy ők se maradjanak ki a buliból- velük utazott Bernard Kouchner francia és Carl Bildt svéd külügyminiszter, reprezentálandó a trió elnökséget.

Közös deklaráció, megállapodás, tűzszünet, békeszerződés azonban nem született. Ami eredmény volt, az is amerikai nyomásra jött létre

De lépjünk is tovább: gázvita

Erről most nem szeretnék részletesen írni. Legyen elég annyi, hogy a csehek nem fogták fel, menniyt számít az, ha az EU-nak egy arca és egy hangja van. Attól, hogy a soros elnök delegációban utazik, még ő a soros elnök ország vezetője, túl kell harsognia a mindig naiv-kedves optimizmust és atyai feddést felváltva osztogató bizottsági tisztviselőket. Pláne, ha Putyin az ellenfél (vagy az ő bábja Medvegyev).

Nem értek tehát egyet azzal, hogy a csehek jól vezették volna a gázvitát. Lehet, hogy az eredmény végül "pozitív", hiszen béke és gáz van, de közben az oroszok és az ukránok úgy játszottak az uniós vezetőkkel, mint a felhúzós matchbox a cicával: szaladhattak amerre akartak, megnyit-elzár, fut-fékez, a macska csak dühösen prüszkölve kergeti, de el nem fogja soha.

--- Vége az első résznek ---

(holnap: Entropia, mókás Topolánek, gazdasági válság)

Most akartam feltölteni nektek egy-két linket a tegnap esti posztomhoz, de sajnos azt kellett tapasztalnom, hogy a statisztikák, amelyekre hivatkoztam eltűntek az éterben.

Itt találtam meg tegnap azt a táblázatot, melyből kiderült, hogy a hívások 90-90%-a hoax. Mostanra ez eltűnt. És természetesen az adatok nagy része most a N/A, vagyis "nincs adat" jelöléssel van ellátva.

Egyébként a számról ide kattintva informálódhattok tovább.

A problémákra jó példa itt, meg itt, meg itt olvasható.

Az Európai Bizottság ma felszólította a tagállamokat, hogy növeljék a 112-es segélyhívószám ismertségét saját országaikban. Ezért felhívtam.

Mivel a statisztikák szerint csak a lakosság 26 százaléka tudja mi is az a 112, néhány mondatban összefoglalom, majd rávilágítok, miért is tartom "emberinek" ezt a számot.

A 112 egy olyan segélyhívószám, amely az Európai Unió minden tagállamából hívható. Mindegy milyen problémánk van, ezen a számon bejelentést tehetünk és segítenek megoldani. Már persze, ha megértenek minket.

A Bizottság mai sajtóközleménye szerint ugyanis az egyik legnagyobb probléma egyben az egyik leggyakoribb probléma is az EU-ban: a nyelvi kérdés. Ha külföldön vagyunk, csak az adott ország nyelvén (esetleg angolul, németül vagy franciául) beszélhetünk a központossal.

Olvasva a 112-ről szóló brüsszeli -bíztatásokkal és feddésekkel egyaránt megtűzdelt- tájékoztatót úgy döntöttem, felhívom az ominózus számot. A vonal végén (10-20 másodperc várakozás után, illetve miután figyelmeztettek, hogy a hívást rögzítik) a filemkből ismerős "Rendőrség, jó estét kívánok" mondat hallatszott, igaz egy kellemes női hang formájában.

A hölgy nagyon segítőkész volt, annak ellenére, hogy elmondtam, nem bejelentést kívánok tenni, csak tesztelem a vonalat. Mikor megtudta tőlem, hogy a Bizottság ma a segélyhívó ismertségének növelését kérte a tagállamoktól, csak annyit mondott: "francba, azt csak ne növeljék". A hölgy kétségbeesése érthető, hiszen a Bizottság honlapján található statisztikák is azt mutatják, a 112-es számon beérkező hívások 90-95 százaléka nem valós bejelentés, hanem hoax/telefonbetyárkodás.

Ez tehát egy emberi hívószám. Bármennyire is komoly és jó célokat szolgál, mi bizony kihasználjuk, elhülyéskedjük, a névtelenség köpenyébe burkolózva visszaélünk a másoknak megadott lehetőséggel. Legrosszabb esetben elvesszük a lehetőséget másoktól, hogy segítséget kapjanak életveszélyben, vagy bármilyen más egészségügyi vagy bűnügyi, esetleg szociális szituációban.